Milliárdnyi emberi élet, sok színes karmaszál. Szövődnek az emberi életek. Irányukat, formájukat, meghatározzák elöző életek, régi idők tettei, szövetségei. 

Több szinten, mélységben szövődnek a szálak, ezzel adva texturát az anyagnak.  Az épp aktuális tudatossági szinteken, alkotunk szép mintázatot, gubancot, szakadásokat. 

A kezdetekben apró horgaink minden szálba beleakadhatnak. Meghúzott, elszakadt fonalak jelezhetik az utat, amerről jöttünk. De csak a felszíni szövetbe tudunk belegabalyodni. Ahogy dolgozunk magunkon ezek a kis horgok szépen kisimulnak. Már egyre kevesebb történetbe, helyzetbe, emberbe kapaszkodnak bele. Egyre kevesebbszer változtatunk az élet helyzetein, csak átcsúszunk rajtuk. 

Ahogy csiszolódunk, egyre mélyebbre juthatunk az élet szövetébe. A mélyben siklunk. Itt már nincsenek hatással ránk a felszínen mozgók horgai. Itt már nem zavarnak meg minket az összekuszált szálak. Nincs felület rajtunk amibe, bele akadhatnak, vagy amivel mi akadhatunk. 

Innen már, csak megfigyeljük a felszínt. Látjuk tisztán a próbálkozásokat, de ez a mi életünkre már nincs hatással.

Csiszolódjunk, fényesedjünk hát 

Öleléssel

Fotó forrás: Pinterest